Az Újpetrei Német Önkormányzat szervezésében egy nagyon érdekes estnek lehettünk részei. „Németkér bemutatkozik” a sajátos, de korhű elemekkel, fényképekkel, korabeli népviselettel, táncokkal, énekekkel tartott bemutatón jól érzékelhető képet kaptunk egy tipikus „sváb” falu életéről az 1700-as évek végétől a 1947-es kitelepítésekig. Az alábbiakban egy kis ízelítő az eseményről:
„… Németkér az 1193. esztendőben „Ker”-ként szerepel arhív anyagokban, 1333-ban (latinosan) Kyry, 1410-ben Kiskeer, 1572-ben Kér, 1763 és 1784 között Kérpuszta. A német földről érkezett telepesek után 1789-től Német-Keér, az egyházi anyakönyvekben 1852-ig rövidítve N.Keérként, 1892-től pedig már mai nevén, Németkérként szerepel.
A németkériek maguk között csak egyszerűen Kérnek, svábul Kier (Kír)-nek nevezik a falut.
Mária Terézia 1775. február 13-án a nagyszombati (ma Szlovákia) főiskolának ajándékozta az orvosi fakultás céljaira a földvári apátságot, melyhez a kéri és a kömlődi birtokok is tartoztak.
„A Kömlődre és Kérre szánt telepesek első csoportja 1785. május huszonhatodikán (Úrnapján) ért Budára” és másnap „a helytartótanács az első telepes-családokat útnak indította Földvárra”, ahová május 30-án meg is érkeztek” (Schilling Roger). Földváron 150 család, Pakson 40, Kömlődön 14 és Kéren 2 család nyert elhelyezést Schilling szerint.
1785. június 1-től 1786-ig bezárólag a földvári uradalomba betelepülők listáján 206 családfő szerepel, ebből 155 Kömlődre, 51 Kérre települt.
Földváron, 1786. március 24-én Nagy Mihály telepítési számvevő állitotta össze a listát, melyen az 51 Kérre került családfő is szerepel. A Mainz, Aschaffenburg közötti területről érkeztek sokan, többen Sommerkahl, Jakobstal településekről.
A falut alapitó első betelepülők családnevei közül az alábbiak még szerepelnek Németkéren, több a kitelepitettek között Németországban még megtalálható.
Ambach, Bachmann, Braun, Büttel, ma Büttl, Elmauer, Kunkel, ma Kungl, Gungl, Küfer, ma Kiefer, Rothenbücher, ma Rodenbücher, Schlosser, Steigerwald, Wahl...”